{"id":1920,"date":"2024-05-08T07:12:00","date_gmt":"2024-05-08T07:12:00","guid":{"rendered":"https:\/\/katolikusifjusagialapitvany.hu\/?p=1920"},"modified":"2024-04-15T19:36:38","modified_gmt":"2024-04-15T19:36:38","slug":"nehany-szo-a-nemzetkozi-voroskereszt-megalakulasarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katolikusifjusagialapitvany.hu\/?p=1920","title":{"rendered":"N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a Nemzetk\u00f6zi V\u00f6r\u00f6skereszt megalakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"\n

1859. Solferino. A h\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozatainak megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli, int\u00e9zm\u00e9nyes nemzetk\u00f6zi v\u00e9delme a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben v\u00e1lt megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 \u00e9s mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 programm\u00e1. A t\u00f6rt\u00e9nelmileg sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 l\u00e9p\u00e9st az 1859-ben lezajlott Solferin\u00f3i csata \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte. Az \u00fctk\u00f6zet, amely az osztr\u00e1k \u00e9s az egyes\u00edtett francia-sz\u00e1rd hader\u0151k k\u00f6z\u00f6tt zajlott, \u00f3ri\u00e1si \u00e1ldozatokat k\u00f6vetelt. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Solferin\u00f3i csata<\/em><\/p>\n\n\n\n


Henry Dunant sv\u00e1jci \u00fczletember a csatat\u00e9ren l\u00e1tva a negyvenezer halottat \u00e9s sebes\u00fcltet, megrend\u00fclten kereste a seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A szomsz\u00e9dos falu lakosaib\u00f3l \u00f6nk\u00e9ntes seg\u00e9lycsapatokat szervezett, amelyek nemzetis\u00e9gre val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl vettek r\u00e9szt az \u00e1pol\u00e1sban, seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sban. E megrend\u00edt\u0151 \u00e9lm\u00e9ny k\u00e9sztette Henry Dunant-t arra, hogy javaslatot fogalmazzon meg a h\u00e1bor\u00fak \u00e1ldozatainak v\u00e9delm\u00e9re \u00e9s kezdem\u00e9nyezze egy seg\u00e9lyszervezet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Henry Dunant<\/em><\/p>\n\n\n\n


\u00cdgy indult egy eszme, melynek hat\u00e1s\u00e1ra megalakult a humanit\u00e1rius mozgalom, a V\u00f6r\u00f6skereszt (1863.).<\/p>\n\n\n\n

Ezek ut\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gokban sorra alakultak a nemzeti t\u00e1rsas\u00e1gok, amelyek a humanit\u00e1rius eszm\u00e9t \u00e9s a jelk\u00e9pet elfogadva c\u00e9lul t\u0171zt\u00e9k a seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1st, kezdetben els\u0151sorban a h\u00e1bor\u00fak s\u00e9r\u00fcltjeinek.<\/p>\n\n\n\n

A nemzeti t\u00e1rsas\u00e1gok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek \u00f6sszehangol\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt egy koordin\u00e1l\u00f3 szervezet l\u00e9trehoz\u00e1sa, \u00edgy  1919-ben megalakult a V\u00f6r\u00f6skereszt \u2013 V\u00f6r\u00f6sf\u00e9lhold T\u00e1rsas\u00e1gok Lig\u00e1ja (ma F\u00f6der\u00e1ci\u00f3; IFRC).<\/p>\n\n\n\n

Tekintettel arra, hogy a mozgalom kiterjedt az iszl\u00e1m orsz\u00e1gokra is, \u00edgy a jelk\u00e9p kieg\u00e9sz\u00fclt a v\u00f6r\u00f6s f\u00e9lholddal.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

IFRC szimb\u00f3lumok<\/em><\/p>\n\n\n\n

A F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9khelye a semleges Sv\u00e1jcban, Genfben van, de szerte a vil\u00e1gon region\u00e1lis k\u00e9pviselettel rendelkezik \u2013 Budapesten is \u2013 a ma m\u00e1r 191 orsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 V\u00f6r\u00f6skereszt, V\u00f6r\u00f6sf\u00e9lhold szervezetek munk\u00e1j\u00e1nak seg\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak genfi sz\u00e9khellyel m\u0171k\u00f6dik a V\u00f6r\u00f6skereszt Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1ga (ICRC), amely a sv\u00e1jci semlegess\u00e9g alapj\u00e1n k\u00f6zvet\u00edt\u0151 a konfliktusokban \u00e9s fel\u00fcgyeli a humanit\u00e1rius jogok betart\u00e1s\u00e1t (hadifoglyok, sebes\u00fcltek, letart\u00f3ztatottak, polg\u00e1ri lakoss\u00e1g, kultur\u00e1lis \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek v\u00e9delme).<\/p>\n\n\n\n

A V\u00f6r\u00f6skereszt Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1ga kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre \u2013 1949-ben \u2013 \u201eA h\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozatainak v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 genfi egyezm\u00e9nyek \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 jegyz\u0151k\u00f6nyvek\u201d.<\/p>\n\n\n\n

A Genfi Egyezm\u00e9nyeket a r\u00e9szes orsz\u00e1gok korm\u00e1nyai, parlamentjei ratifik\u00e1lt\u00e1k, \u00edgy ma ez a humanit\u00e1rius jog alapja.<\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak az ICRC fel\u00fcgyeli, hogy a nemzeti t\u00e1rsas\u00e1gok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben a Mozgalom h\u00e9t alapelve (emberiess\u00e9g, p\u00e1rtatlans\u00e1g, semlegess\u00e9g, f\u00fcggetlens\u00e9g, \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g, egys\u00e9g, egyetemess\u00e9g) \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A Magyar V\u00f6r\u00f6skereszt<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Magyar V\u00f6r\u00f6skereszt 1881-ben j\u00f6tt l\u00e9tre. Megalakul\u00e1s\u00e1t a V\u00f6r\u00f6skereszt Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1ga 1882. \u00e9vben ismerte el. A Magyar V\u00f6r\u00f6skereszt 1921-t\u0151l tagja a V\u00f6r\u00f6skereszt \u00e9s V\u00f6r\u00f6sf\u00e9lhold T\u00e1rsas\u00e1gok Nemzetk\u00f6zi Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a \u201eH\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozatainak v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3\u201d n\u00e9gy Genfi Egyezm\u00e9ny, valamint ezek kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 jegyz\u0151k\u00f6nyvei alapj\u00e1n v\u00e9gzi, amely egyezm\u00e9nyeknek Magyarorsz\u00e1g jelenleg is r\u00e9szes \u00e1llama, figyelembe veszi a Nemzetk\u00f6zi V\u00f6r\u00f6skereszt \u00e9s V\u00f6r\u00f6sf\u00e9lhold mozgalom alapszab\u00e1ly\u00e1t. Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a V\u00f6r\u00f6skereszt Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1g\u00e1val, t\u00e1mogatja a nemzetk\u00f6zi humanit\u00e1rius jog fejleszt\u00e9s\u00e9t \u00e9s ismertet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

F\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seink:<\/strong><\/p>\n\n\n\n