Barátok temploma – a szabadkaiak legtöbbször így emlegetik egyik legszebb templomukat, a Ferences templomot.
A templom, mely a legrégibb a városban, gyönyörű belső díszeivel, hatalmas templombelsőjével, zengő orgonájával és hihetetlen hangulatával bármely keresztény város éke lehetne.
Szent Ferenc testvérei erre a vidékre először Dalmáciából érkeztek a törökök kiűzése után. Hosszú évek sora óta szerzetesek már vidékeinken, s ma a Ferenc-rendiek három rendházzal rendelkeznek a Szabadkai Egyházmegye területén: Szabadkán, Bácson és Újvidéken. Ezen rendházak a Horvát szent Cirill és Metódról elnevezett rendtartományhoz tartoznak, zágrábi székhellyel. Az I. világháború előtt a Szent Kapisztrán János rendtartományhoz tartoztak.
A Szabadkai rendház a legrégibb az egyházmegyében. 1868-tól létezik, s eredetileg a régi vár alapjain lett felépítve (kezdetben a ferencesek miséiket az egykori vár kápolnájában tartották). Templomuk építését 1730-ban kezdték meg, s 1736-ra már állt, az akkor még egy toronnyal rendelkező templom s mellette a rendház. A valamikori vár déli részét magasabbra emelve alakították ki a tornyot. A templom védszentje Szent Mihály arkangyal lett.
A másik torony jó kétszázhetven évvel az első után, 1907 –
08-ban, a nagy átalakításkor épült, Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint. A Barátok temploma így nyerte el mai, végleges formáját.
A templom belső terét tekintve a neogótikus és neoromán stílusjegyek dominálnak. A falakon és a boltívesre kialakított mennyezeten szimmetrikus, szemkápráztató motívumok futnak végig. Gyönyörű fehérmárvány főoltárán Szent Mihály arkangyal látható a karddal. De több mellékoltár is található a templomban (kettő a baloldali, egy pedig a jobboldali mellékhajóban, illetve egy Szent Ferenc- és Szent Antal oltár a főhajó jobb és bal oldalán.).
A templom első orgonáját a pécsi Bibert József készítette 1904-ben. 1933-ban Majdak mester egy 12 regiszteres, két manuálos orgonát épített a régi helyébe. Idővel szükségesnek látták az orgona bővítését, így 1939-ben Majdak 8 új regisztert épített be az orgonába. 1969-ben az orgonát elektromos trakturával látták el. Ez az ország egyetlen elektropneumatikus orgonája.
A templomhoz tartozik az ún. Fekete Boldogasszony kápolna is, melynek legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. Színének népies magyarázata eltér a megszokottól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust, hogy őt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a katonák, így megmenekültek. „Azé lett szerecseny a Szűz Mária”.
A XVII. században már bizonyosan meglévő kegyképet
a XIX – XX. század fordulóján helyezték Mamuzsits Lázár polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai márvány oltárra.
A ferencesek 1751 óta vezetnek évkönyvet, ami rendkívül fontos dokumentum a város történelmére vonatkozóan.
(Forrás: Szabadka Város honlapja nyomán összegyűjtötte Földi Erzsébet tanárnő)
